Skip to main content

Tariq Ali: az Európai Unió alkotmánya egy neoliberális katasztrófa – interjú

Az európai baloldal elsősorban egy új alkotmány vázlatában kellene kiegyezzen, mert a jelenlegi EU-s alkotmány „egy neoliberális katasztrófa” – mondta el a Maszol.ro-nak Tariq Ali. A pakisztáni születésű brit történészt, újságírót és politikai aktivistát korunk égető kérdéseiről és az általa kínált megoldásokról kérdeztük.

Néhány éve megjelent, a The Extreme centre: A Warning című könyvében a „szélsőséges középként” működő pártokról, amelyek uralják a politikát, azt írja: „a hatalom és pénz közötti szimbiózisát” mutatják fel, a politikusok elidegenedtek az emberektől – ezt az elromlott rendszert pedig meg kell javítani. Mégis miért él ez a rendszer? Nincs más választási lehetőség vagy sikeresen tartják fenn az illúzióinkat?

Az illúzió halványodóban van. Nézd csak meg az olaszországi és németországi, nemrég zajló választások eredményeit. Nézd meg azokat a kísérleteket, hogy a kelet-európai államokat európai uniós szatrapaságokká (tartományokká, alkirályságokká – a szerk.) tegyék: az ex-kommunisták és új szociáldemokraták lemorzsolódnak vagy összeomlottak. Magyarországot gyakorlatilag horthysták uralják fasiszta szélsőségekkel. Lengyelországot őrült reakciósok vezetik. Lettország nem sokkal több mint egy eszköz a piszkos pénz mosására, Szlovákiát a maffia vezeti, Szerbiát a Csetnik-koalíció és így tovább. Egy nagy zűr, ami történik.
Fotó: Steve Forrest/Insight-Visual

Milyen megoldásokat javasol a szélsőséges közép ellen? Az olyan politikai formációk, mint a DiEM25 (Democracy in Europe Movement 2025), a Jeremy Corbyn vezette brit Munkáspárt stb. jó eszközök lehetnek erre?

A DiEM25 azt gondolja, hogy az Európai Unió belülről átalakítható. Utópista reformizmus! Corbyn Munkáspártjának van a legradikálisabb kiáltványa ma, amely fogadalmat tesz a privatizációk megállítására és visszaadná a brit vasutat az államnak, véget vetne a tandíjaknak a felsőoktatásban és így tovább. Ami pedig a legfontosabb, hogy Corbyn erősen ellenzi az amerikai háborúkat és az amerikaiak kontrollálta Trident-rakéták megtartását. Ez egy baloldali szociáldemokrata program, amelyet az európai szociáldemokrácia és a nyomorult Tsziprasz-klikk Görögországban teljesen elhagyott.

Tehát az biztos, hogy ha Corbyn megnyeri a következő választást, akkor egy nagyon határozott kísérlet lesz arra, hogy belülről szabotálják. Tudatában kell lennünk ennek a veszélynek és az egyetlen út arra, hogy ezzel megküzdjünk, egy kiterjesztett, párton belüli demokrácia és a tömegmozgósítások.

Egy évvel a halála előtt, 1894-ben Friedrich Engels azt írta Londonból: „Itt haladnak előre a dolgok, de lassan és cikcakkokban… Valóban kétségbeejtőek olyan emberek, mint ezek az angol szakszervezetisek, a képzelt nemzeti felsőbbrendűség-érzetükkel, a különösen burzsoá eszméikkel és véleményeikkel, »praktikus« szűklátókörűségükkel, vezéreikkel, akiket alaposan megfertőzött a parlamentáris korrupció betegsége. És mégis a dolgok előre haladnak…” (saját fordítás – a szerk.).
Tariq Ali és Vanessa Redgrave Oscar-díjas brit színésznő az 1968-as, londoni, a vietnámi háború elleni tüntetésen

Hogyan kellene átalakítani a meglátása szerint az Európai Uniót, amely – az ön brexitre adott válasza szerint – „megérdemli a büntetést”?

A rendszer erősen megrepedt 2008-ban. Ez az, ami egyfajta új antikapitalizmust hozott létre, de a kapitalizmus általános paraméterein belül. Amit az emberek akarnak, az a szociáldemokrácia egy formája. Ezt azonban az Európai Unió nem teljesítette 2008 után. Folytatódott minden, mint korábban. Az Európai Unió alkotmánya egy neoliberális katasztrófa. Éppen ezért az európai baloldaliak elsőszámú prioritása az volna, hogy kiegyezzenek egy új alkotmány vázlatában. Ez az európai uniós bürokrácia demokratizálását jelentené, valódi hatalmat adna a parlamentjének és így tovább.

Megtehető mindez? Jelenleg nem. Az Európai Uniót ténylegesen Németország irányítja abból az előnyéből adódóan, hogy ez az ország Európa legnagyobb gazdasága. Ez egy tény és mindenki tudja, hogy így van. Tehát amíg nincs valódi változás Németországban, addig nem sok mozgástér van a változásra.

Idén, május 5-én ünneplik Karl Marx kétszázadik születésnapját. Mit tanulhatunk ma az írásaiból?

Marx írásai a kapitalizmusról széles körben ismertek, és A tőke című könyvét nagy példányszámban adták el 2008 után. Még burzsoá közgazdászok is arra kényszerültek, hogy újraolvassák a könyv releváns részeit.

Marx politikai írásait különösen a fiatal aktivistáknak kellene újraolvasniuk, sok olyasmit találnának bennük, amely tetszene nekik. Egy éles és kíméletlen kritikáját találnák a vezetőknek és annak, ahogyan kormányoznak. Egy konstruktív, de hasonló módon éles kritikáját találnák az ellenzéknek is és egy keményfejű realizmust például a párizsi kommün tárgyalásának esetében.
Tariq Ali 1943. október 21-én született, a mai Pakisztán területén. Számos könyvet jegyez és több lapnak is ír, saját műsort vezet a venezualai székhelyű teleSUR televíziócsatornán. Már fiatal korában szembeszállt a pakisztáni katonai diktatúrával, de miután veszélybe került, szülei Oxfordba küldték, ahol filozófiát, politikát és közgazdaságot tanult. 1964-ben találkozott Malcolm X-szel, igazán ismertté azonban a vietnámi háború alatt lett, amikor is többek között Henry Kissingerrel is vitázott a kérdésről. Később erősen kritizálta az amerikai és izraeli külpolitikát, vádolták azzal, hogy kubai forradalmár, a brit politikát is aktívan próbálta befolyásolni. Egy szerző szerint ő inspirálta a Rolling Stones Street Fighting Mancímű dalát és John Lennon Power to the People című dalát – utóbbival készített interjút is.
A szöveg eredeti megjelenési helye: Maszol.

Comments

Popular posts from this blog

„Illiberális rendszerekben mindennapos munkaeszköz az összeesküvés-elmélet” (Interjú Krekó Péter politológussal és szociálpszichológussal)

Mikor erősödnek fel a konspirációs elméletek? Miért leszünk fogékonyak? Mi a különbség Bill Gates és Soros György között, antiszemitizmus-e „sorosozni”? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt a Maszolnak Krekó Péter politológus és szociálpszichológus, a magyarországi Political Capital Institute munkatársa, az egyesült államokbeli Indiana University vendégoktatója.

„A populizmus nem irracionális, és gyakran beszédes” – interjú Judith Butler filozófussal

Romániai és magyarországi történésekről, Trumpról, populizmusról, az erőszak kérdéséről beszélgettünk Judith Butler filozófussal. A Berkeley Egyetem Retorika és Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszékének professzora a egyenlőség és szabadság, a diszkrimináció elleni harc mellett foglalt állást válaszaiban.

A kisebbség nem vész el, csak átalakul (interjú A. Gergely András kulturális antropológussal)

A romániai magyarság helyzetéről kérdeztük a kisebbségkutatással is foglalkozó A. GERGELY ANDRÁST, az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársát, a Magyar Politikatudományi Társaság, valamint a Budapest Fórum és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság tagját. A kérdésre többet kaptunk válasznál: újabb kérdéseket. Kustán Magyari Attila interjúja az Erdélyi Riport 2012/21. számából.