Kustán Magyari Attila cikkek/interjúk

Olcsó természet, olcsó pénz, olcsó munka, olcsó gondozás, olcsó élelem, olcsó energia és végül olcsó életek. Közös könyvében Raj Patel brit-indiai közgazdász és Jason W. Moore történész arról írt, hogyan működik a jelenlegi gazdasági rendszerünk. A közgazdásszal beszélgetve nemcsak a legutóbbi munkájukról, hanem a jelenlegi progresszív mozgalmakról és az Európát érintő migrációról is kérdeztük.

Argentínában az országot sújtó 2001-es gazdasági válság után vált meglehetősen népszerűvé a „visszafoglalt vállalkozások” mozgalma, amelynek célja a tulajdonosok által bezárt gyárak és más munkahelyek megmentése volt. A világ számos pontján létező, de különösen ebben a dél-amerikai országban népszerű módszerről írva érintetteket és szakértők is kérdeztünk.

Putyinnak nem célja sem az Európai Unió belső szétzilálása, sem a Szovjetunió újjáépítése, azonban az általa kiépített rezsim egyre inkább elnyomó, a cenzúra, az ellenzéki erők elhallgattatása egyre intenzívebb – mondta el a Maszolnak adott interjújáan Ilya Matveev orosz politikaelmélet- és politikaigazdaságtan-kutató.

Az európai baloldal elsősorban egy új alkotmány vázlatában kellene kiegyezzen, mert a jelenlegi EU-s alkotmány „egy neoliberális katasztrófa” – mondta el a Maszol.ro-nak Tariq Ali. A pakisztáni születésű brit történészt, újságírót és politikai aktivistát korunk égető kérdéseiről és az általa kínált megoldásokról kérdeztük. Néhány éve megjelent, a The Extreme centre: A Warning című könyvében a „szélsőséges középként” működő pártokról, amelyek uralják a politikát, azt írja: „a hatalom és pénz közötti szimbiózisát” mutatják fel, a politikusok elidegenedtek az emberektől – ezt az elromlott rendszert pedig meg kell javítani. Mégis miért él ez a rendszer? Nincs más választási lehetőség vagy sikeresen tartják fenn az illúzióinkat? Az illúzió halványodóban van. Nézd csak meg az olaszországi és németországi, nemrég zajló választások eredményeit. Nézd meg azokat a kísérleteket, hogy a kelet-európai államokat európai uniós szatrapaságokká (tartományokká, alkirályságokká – a szerk.) tegy...

Mi a különbség egy gyilkos kormányról szóló és a Finnország létét tagadó összeesküvés-elmélet között? Hogyan dönthetjük el, hogy a sok információ közül mi igaz és mi nem? Ilyen és hasonló kérdésekkel kerestük meg az Egyesült Államokban élő Aaron John Gulyas történészt, a michigani Mott Community College tanárát, az összeesküvés-elméletek szakértőjét, aki a magyar felmenőiről is beszélt.

Hogyan működik, mi hajtja a nosztalgiát? Mennyire valósak a múltról szóló ábrándok? Mit jelent a választás szabadsága és milyen hátrányai vannak? Ilyen és hasonló kérdéseket tettünk fel Renata Salecl szlovén filozófusnak és szociológusnak, a Ljubljanai Egyetem és Londoni Egyetemen működő Birbeck Kollégium munkatársának.

A metrókocsiba beszállva azt tapasztalod, hogy szinte mindenki alsógatyában álldogál, és te számítasz kisebbségnek. Odalépsz egy mikrofonhoz egy téren és hirtelen újságírók hada tesz fel kérdéseket neked. A parkban sétálva azt látod, hogy emberek egyszerre mozdulnak, mintha vezényszóra tennék. A New York-i Improv Everywhere ilyen és hasonló szituációkat teremt nemcsak amerikai városokban, de számos helyen, így Romániában is. A 2001-től működő performansz csoport alapítójával, Charlie Toddal beszélgettünk el.

A kínai gyárak munkásainak embertelen körülményeiről készít jelentéseket az amerikai China Labor Watch . A civil szervezet első kézből kapja meg az információit, amelyeket aztán a sajtónak és az érintett nagyvállalatoknak is elküld annak reményében, hogy odafigyelnek a visszaélésekre. A szervezet működéséről, az általános problémákról Elaine Lu-val, a China Labor Watch munkatársával beszélgettünk.

A migráció, az Európai Unió, a városok jövőjéről kérdeztük Saskia Sassent. A holland-amerikai szociológus és közgazdász az elmúlt évtizedekben az említett témák mellett számos kérdéssel foglalkozott, legyen szó globalizációról vagy kapitalizmuskritikáról.

Romániai és magyarországi történésekről, Trumpról, populizmusról, az erőszak kérdéséről beszélgettünk Judith Butler filozófussal. A Berkeley Egyetem Retorika és Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszékének professzora a egyenlőség és szabadság, a diszkrimináció elleni harc mellett foglalt állást válaszaiban.

Mikor erősödnek fel a konspirációs elméletek? Miért leszünk fogékonyak? Mi a különbség Bill Gates és Soros György között, antiszemitizmus-e „sorosozni”? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt a Maszolnak Krekó Péter politológus és szociálpszichológus, a magyarországi Political Capital Institute munkatársa, az egyesült államokbeli Indiana University vendégoktatója.

A nemi erőszakhoz való viszonyulásról, menekültek, bevándorlók és a nemi erőszak kapcsolatáról, szexuális nevelésről kérdeztük Mithu Melanie Sanyalt. A németországi kultúrtörténész néhány évvel ezelőtt jelentette meg Vulva. A láthatatlan szerv című könyvét, amelynek a közeljövőben új kiadása jelenik meg, illetve Erőszak. Egy bűncselekmény aspektusai (Vergewaltigung. Aspekte eines Verbrechens) munkáját.

Mit tegyünk, ha valaki arról mesél, hogy alakváltó hüllők uralják az emberiséget? És miben más ez, mint azt állítani, hogy Liviu Dragnea első miniszterelnök-jelöltje csak egy báb lett volna? Az összeesküvés-elméletek egyik szakértőjét, az éppen a Bukaresti Egyetem posztokdori képzésén résztevő, új-zélandi Matthew R. X. Dentith -et kérdeztük.

Több mint ötszáz menekültet segített már a 2004-ben alapított Liberty in North Korea (Szabadság Észak-Koreában) szervezet. A dél-koreai-amerikai mozgalom nemcsak abban segít, hogy a diktatúrában élő disszidenseket kijuttassa Észak-Koreából, majd Kínából, hanem az integrációt, majd az otthon maradtak megsegítését is szorgalmazza. A szervezetről, a menekültek helyzetéről és hatásáról az észak-koreai folyamatokra Sokeel J. Parkkal, a Liberty in North Korea kutatási és stratégiai igazgatójával beszélgettünk.

Az európai parlamenti választások eredményeit többféleképpen értékelték már, abban a legtöbben azonban egyetértenek, hogy aggasztó a szélsőjobboldali pártok előretörése. A Kolozsváron előadást tartó és román nyelven megjelent könyvét bemutató Tamás Gáspár Miklós filozófust a választások magyarországi és romániai vetületeiről kérdeztük.

Különleges szigete nemcsak a kolozsvári, de az erdélyi kulturális életnek a tranzit.ro. Az Erste Alapítvány támogatásával működő nonprofit szervezet kortárs művészeti projektek mellett felvállalja olyan baloldali gondolkodók meghívását, akik egy krízisben levő Európa számára releváns alternatívákat képesek felmutatni. Tordai-S. Attila kurátort, a kolozsvári tranzit.ro egyesület vezetőjét kérdeztük.

A tranzit.ro független, nonprofit szervezet Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország után 2012-ben jött létre Romániában az ERSTE Alapítvány kezdeményezésére. Ha kiállításokat, kurzusokat, könyvbemutatókat szervez, azt egy progresszív, baloldali szellemiségben teszi, azon dolgozva, hogy minél több érdeklődő számára kínáljon alternatívát a napjainkat domináló irányvonalakra. Kustán Magyari Attila riportja.

Márciusi kolozsvári előadásában BRETTER ZOLTÁN egyetemi tanár előadását, amelyben a liberalizmus jelenlegi megítéltetését és ennek hátterét vázolta fel. Kustán Magyari Attila interjújában kolozsvári és bukaresti éveiről, a magyarországi helyzetről kialakult véleményéről is beszélt.

A Facebookkal töltött órák elveszik az időt a mély beszélgetésektől, és "olcsóvá", rizikómentessé teszi a kapcsolatfelvételeket – véli Csermely Péter. A Semmelweis Egyetem hálózatkutatóját decemberi kolozsvári előadása előtt kérdeztük.

A romániai magyarság helyzetéről kérdeztük a kisebbségkutatással is foglalkozó A. GERGELY ANDRÁST, az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársát, a Magyar Politikatudományi Társaság, valamint a Budapest Fórum és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság tagját. A kérdésre többet kaptunk válasznál: újabb kérdéseket. Kustán Magyari Attila interjúja az Erdélyi Riport 2012/21. számából.